Kath Stathers gondolata: „Nem lehet a gyerekeket túl korán bevonni a természetvédelembe.”
Az emberi faj (Homo sapiens) kialakulása óta valamilyen módon hasznosítja az őt körülvevő természeti erőforrásokat. Ahogy fajunk egyre jobban szaporodik, és egyre inkább nagyobb szükségletei támadnak, úgy egyre jelentősebb mértékben használja ki a természeti erőforrásokat. Sajnos ez ma már olyan méreteket ölt, hogy komolyan veszélyezteti a Föld számos élőhelyének és fajainak a fennmaradását. Ennek megakadályozására valamit tennünk kell!
A természetvédelem elsődleges és legfontosabb célja a biológiai sokféleség (biodiverzitás) megőrzése. A biodiverzitás magában foglalja egyrészt az élet minden megjelenési formájának (baktériumok, növények, állatok, gombák) a gazdagságát, másrészt a biológiai szerveződés egyed feletti (populáció, életközösség) és egyed alatti szerveződési szintjeinek a sokféleségét. Így például beszélhetünk egy terület rovar-, puhatestű vagy madárvilágának a sokféleségéről, vagy egy élőhely növényvilágának fajgazdaságáról. Ugyanakkor gondolhatunk egy tájban előforduló különböző élőhelyek, életközösségek sokféleségére, vagy akár egyetlen faj/populáció örökítőanya-állományában rejlő diverzitására is.. A természetvédelem a biológiai sokféleség megőrzését a földtani, víztani, tájképi értékek, a természeti értékek és területek, a vadon élő élővilág védelmén keresztül tudja megvalósítani. Kiemelt figyelmet szentel a védett természeti területek és a védett és fokozottan védett élőlények védelmének. Feladata nemcsak a védelem és a megőrzés, hanem az élőhelyek helyreállítása is. A környezetvédelem célja a bioszféra (a földi élővilág összessége) létének megőrzése úgy, hogy környezetünket – és magát az embert is – megvédjük mindenféle emberi tevékenység szennyező, károsító, pusztító hatásától. Úgy próbáljuk meg kialakítani saját mesterséges környezetünket, hogy a természeti környezetünkkel összhangban legyen. Bármely gazdasági tevékenységünk (ipar, mezőgazdaság, turizmus, stb.) közben figyelembe vesszük a természeti rendszerek és az élőlények tűróképességét. Röviden összefoglalva a különbséget: a természetvédelem a természet értékeinek védele, megőrzésére, helyreállítására irányuló tevékenység, a környezetvédelem pedig az emberi populációk védelmére irányul. Természetesen a környzet- és a természetvédelem egymást kiegészítő, olykor átfedő tevékenységek.
A Natura 2000 területek hálózatűt az Európai Unió hozta létre a tagországaiban található legértékesebb természeti területek összefüggő rendszereként. Ez egy okológiai hálózat, amit azzal a céllal létesítettek, hogy biztosítsák a vadonélő európai állat- és növényfajok, valamint természetes élőhelyeiknek a hosszú távú fennmaradását. A hálózatban két természetvédelmi irányelv alapján sorolnak be területeket. A madásvédelmi irányelv alapján különleges madárvédelmi területeket, az élőhelyvédelmi irányelv alapján pedig különleges természetmegőrzési területeket jelölnek ki. A hazai Natura 2000 területek csaknem 2 millió hektárt fednek ke, ami az ország területének körülbelül egyötöde. A hálózat területei részben, a már meglévő védett területekkel esnek egybe, de korábban még nem védett területek is a részévé váltak. (forrás: nkp.hu)
A közelünkben – Mohácson – működő Duna-Dráva Nemzeti Park oldalán nagyon sok információt találhattok a természetvédelem kapcsán. A sok hasznos tudnivalót itt találhattok.
Veszélyeztetett fajok védelme:
Magyarországon először a nagy kócsag, a kis kócsab, az üstökösgép, a kanalasgém és a batla lett a mai értelemben vett természetvédelmi okokból védetté nyilvánítva, 1912-ben. Azóta számos faj került törvényi védelem alá. Napjainkban csaknem 2000 faj élvez védettséget hazánkban. Az arra érdemes vadon élőszervezetek védetté, illetve fokozottan védetté nyilvánításáról a természet védelméről szóló törvény rendelkezik. Védelem alá veszélyeztetettségük, ritkaságuk vagy a természetben betöltött kulcsszerepük miatt kerülhetnek az élőlények. Nagyon fontos, hogy a vadon élő élőlényekre vonatkozó rendelkezések a faj minden egyedére, annak valamnnyi fejlődési szakaszára alakjára kiterjednek. Hazánkban minden orchidea, az összes kétlétű- és hüllőfaj védelem alatt áll. A természetvédelmi törvény kimondja, hogy „a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani.”
A legveszélyeztetettebb fajok fokozottan védettek. Védelmük érdekében még a törvényileg nem védett területen folytatott gazdálkodás is korlátozható, egyedeinek elopusztítása büntetőjogi tényállásnak minősül. A védett és fokozottan védett fajok értékét az ugynevezett eszmei értéke fejezi ki. Az eszmei érték a védett és fokozottan védett fajok egyedeinek pénzben kifejezett értéke. A természetvédelmi bírságolás alapoja abban az esetben, ha természetkárosítás történik, szádékos, gondatlan vagy felelőtleg emberi tevékenység hatására. (forrás: nkp.hu)